Az arcon megjelenő jelek és érzelmi állapotok tanulmányozása csak az utóbbi pár évtizedben, a kulturális antropológia felvirágzásával kapott nagyobb figyelmet. Ám magányos úttörői már korábban is akadtak. Charles Darwin a 1872-es Az érzelmek kifejezése az embereknél és az állatoknál című tanulmánya is foglalkozik a kérdéssel, de a mai témával kapcsolatban Guillaume Duchenne de Boulogne lesz igazán fontos szereplő.
Ő az.
A testbeszédi jelek értelmezésénél lépten nyomon előjön a kérdés, hogyan lehet felismerni a hazugságot. Valószínűleg azért, mert ez tűnik személyközi kommunikációelemzés legkézenfekvőbb és leghasznosabb felhasználási területének. Na meg azért is, mert elég rosszul csináljuk. Alinken elérhető tanulmány szerint átlagosan mindössze 54%-os pontossággal vagyunk képesek különbséget tenni igaz és hamis állítások között. Kicsivel jobban, ha csak a fülünkre hagyatkozunk, kevésbé, ha a látvány is bezavar. Valakik szerint ennyi erővel akár egy érmét is feldobhatnánk.
Orbán Viktornak anno ötvenedik születésnapjára egy videóval kedveskedett az Index.
A videó számtalan érdekes reakciót megörökített, ezekből igyekeztem szemezgetni.
Kovács Béla a Jobbik politikusa igen érdekes fordulatot vitt a sajtótájékoztatók unalmas világába. Azt már megszokhattuk a parlamenti folyosóról érkező tudósításokból, hogy egyes politikusok menekülnek a kamerák elől. Ám megpróbálni elslisszolni egy sajtótájékoztató kellős közepéről úgy, hogy ezzel teljesen lehetetlen helyzetbe hozzuk a saját pártelnökünket, minimum átgondolatlan és felelőtlen dolog.
Az első kérdésem kapásból az volt: Miért csinál valaki ilyet tapasztalt diplomata/politikus létére?
A választ szerencsére rögzítette a kamera.
Kálmán Olga műsora kiváló terep a vizsgálódásra. Egyrészt a műsorvezető sem fogja vissza magát a interjúk során, ezért jól elemezhető mimikai jeleket mutat; másrészt a provokatív stílust nehéz érzelmileg a helyén kezelni, ezért a meghívott vendégeken is erősebben jelennek meg az érzelmek.
Nem is volt könnyű dolga Schiffer Andrásnak, az LMP társelnökének. Rögtön az interjú elején konfliktust vállalt és innentől kezdve egyre erősödő nyomás alatt kellett tisztáznia az álláspontját.
A nyilvános szereplést szokni és tanulni kell. Az emberre ilyenkor a megszokottnál sokkal nagyobb külső és belső nyomás nehezedik. Ugyanakkor pont az ilyen feszült helyzetben készült képkockák szolgáltatnak érdekesebbnél érdekesebb témát a metanyelvi elemzésekhez.
Az alábbi videóban az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége Keszei Sándor volt, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. A közel húszperces beszélgetésben alig van olyan pillanat, ami ne lenne menthetetlenül kínos.
Keszei az interjú kezdetétől fogva igyekszik kibújni a neki szegezett kérdések elől és ez egészen a negyedik percig sikerül is neki. Majd egy egészen sokkoló szembesítést követően kiderül, ő maga sem felel meg a legtöbb általa képviselt elvárásnak.
A minap bukkantam rá egy MTV-s reggeli műsorra, amelyben két meghívott politológus vendégének tett fel kérdéseket Obersovszky Péter. Egy rövid jelenet keltette fel a figyelmem, amelyen a műsorvezető reakcióját érdemes megfigyelni. Innen indultam ki és vizsgáltam meg az adott helyzetben, milyen metanyelvi reakciók születtek az egyes szóbeli tartalmi közlések során.
A videón 1:35-től: ( a link sajnos már nem elérhető )
" - Törökgábori semmitmondással azt lehetne mondani, hogy túl sok a bizonytalan. Hát, ööö.. szeretném a nézők figyelmébe ajánlani (...)"
Fodor Csaba elkövet egy hibát. Minősít. Ráadásul szakmai jellegű kiszólás formájában utal egy sokak által támadott, de ugyanakkor országszerte (el)ismert kollégájára. Miért gondolom, hogy hibát követett el? Nem én gondolom, ő gondolja! Nézzük csak meg lassítva mi is történik:
A megtámadott bolgár politikus legelső mozdulata szépen tükrözi a védekezés ősi reflexét: a lágy részek védelme érdekében behúzza a nyakát.
Csak miután ez megtörtént, kezd bele az elkerülő mozdulat kivitelezésébe.
